A Westendben az őrület és halál önfeledt kettőse tangózott, mondhatni tömeg volt, agresszív családanyák, brutális tinédzserek és durva nagypapák soppingoltak dühödten, Dzsingisz kán sírva kucorodott volna a sarokba a horda látványától. Tudom, faszért kellett odamennem, ba jah.

Most pedig indulás a céges partira, a csajok már napok óta azt kérdezgetik egymástól, hogy te mibe jössz? mit veszel fel? Én meg hallgattam, és nem ugattam bele, hogy mindegy, csak könnyen kijöjjön belőle a kajafolt, merthogy én is ott leszek ám, életnagyságban és közveszélyesen, hehe.