Nem lesz ez így jó, Sztahanov hozzám képest a világ lustája, még mindig melózom, az ebédnek nevezett fonnyadt izét is olyan gyorsan nyomtam be, mint szűz fiú az első aktusnál. Továbbá unom az ásványvizet is, már másodszor locsolom meg az asztalomat a felborított pohárral, legalább nem magamat, az asztalt senki sem stíröli végig, hogy vajon bepisilt-e vagy mi.

Uránbányásznak kellett volna mennem, még napolajra se kéne költeni.