Oslóban amúgy a lazac mellett a másik fő táplálékunk a bor volt, úgyhogy a hazaérkezést követően megfogadtam, hogy egy ideig mindkettőtől tartózkodni fogok. Ehhez képest a csütörtök estét Linával súlyos olasz vörösek között töltöttük, szóval pénteken már csak a kedvenc fotelemre vágytam, meg egy új májra.

Na ekkor rángatott le a depressziós Dali Olihoz, aztán zárás után még át a TG-be, ahol elázott tinik és masszív hasisszag fogadott, tiszta Bangkok-fíling, itt is zárásig nyomtuk, aztán szerencsére Dali csak kidőlt, különben most még romosabb lennék.

És Jägert SOHA TÖBBET, esküszöm.