A festés-projekt amúgy teljes sikerrel zárult, olyan rend és tisztaság fogadott, mintha egy kényszeres porosz háziasszonykból álló alakulat állomásozott volna a kecóban, minden le- és kimosva, portalanítva, vaxolva és leápolva, napokig csak centikkel a padló felett mertem közlekedni. Aztán persze leettem a szőnyeget (a fotellel és az alsógatyámmal együtt) és elmúlt a para.
A színek meg ütnek, mint a sör-unicum kombó, nyilván túlzásba vittem ezt is, de nem érdekel, örüjjé baszics, hogy nem pink meg lila, vagy konkrét fekete.