Hát nem, baszics, nem aludtam jól.

Pedig a bringás(?) futár tegnap délután meghozta az ágyrácsot az IKEÁ-ból és egyből neki is estem, mint zoofil a grillcsirkének. Öt órával később, mikor az utolsó, szám szerint 84. keresztlécet is a helyére erőltettem, már mindkét kezem  és az összes ujjam fájt, itt-ott hiányzott némi bőr, elátkoztam magam, amiért nem az egyszerűbb (kevesebb léces és olcsóbb) modellt választottam, az Úr nevét pedig percenként vettem a számra a legkülönbözőbb hardcore pornós szituációkban.

És akkor, este 10-kor jöttem rá, hogy az ikeás ágyrács nem kompatibilis a kikás ágykerettel. Nem, nem sírtam, elvégre férfi vagyok, odatámasztottam a rácsot a régi matrac mellé a könyvespolchoz, ahol lassan egy teljes ágy kezdett kirajzolódni és leültem a gép elé, hogy válasszak egy ikeás keretet. A projekt folytatódik.