Kell egy konténer, döntöttük el, úgyhogy reggel elindultunk a hugival, a cél az Ecseriről nyíló kis utca volt. A hugi vezetett, ofkorz, büszke is volt, hogy milyen jól megy már neki.

Hogy miként találtuk magunkat az autópályán, útban Szeged felé, azt most hagyjuk. Hogy csak többedszeri Googlemap-kísérlet után jött rá, rossz nevet diktál nekem (végül is csak egy betű volt az eltérés), azt is hagyjuk. De mikor meglett a célállomás pinje, akkor is kevés volt a térkép csekkolása, úgyhogy végül szabályszerű I-GO-üzemmódba állítottam magam, konkrétan: "A következő lehetőségnél forduljon jobbra... Hajtson tovább 200 métert ...". Erre közölte, hogy ő nem tudja, mennyi 200 méter. És valóban nem tudta.

De legalább semminek se ment neki, tényleg szépen fejéődik.