Vasárnap délután azzal a kellemes érzéssel hagytam ott a standot, hogy a következő 24 órát punnyadt nyugiban fogom végigszunyókálni, elvégre Jom Kipur van. A Jom Kipur lényege Isten meggyőzése arról, hogy mi annyira de annyira jók voltunk tavaly, és azt a sok kurvaistenbasszaszájbát se gondoltuk komolyan, szóval megérdemlünk egy igazán fasza idei évet. A zsidók szerint a "lécci-lécci"-nek a legjobb módja a teljes böjt, a sok ima és szigorú tartózkodás mindennemű munkától, ez utóbbit annyira komolyan vesszük, hogy a Gyárigazgató hétfőre a teljes Gyárat bezáratta.

Reggel fél 9-kor a Kivitelező Igazgatójának telefonja ébresztett, hogy tudja, ünnep van meg minden, de pattanjak a gép elé, el kéne olvasnom valamit és amúgy is zajlanak az átadások, szóval ez az évem csúnyán el lesz pénecolva baszics. Úgyhogy most bemegyek a hivatalba, leadom Zarek vállalkozói igazolványát, utána eszem a Mekiben egy röfiburgert sajttal, aztán áttérek kereszténynek vagy buddhistának, hátha náluk egyszerűbb módokon lehet nyalni az Úrnak.