A mára tervezett balatoni kiruccanás miatt azzal a határozott szándékkal érkeztem Panna szülinapi bulijára, hogy önmegtartóztatok kajailag és piailag és éjfélkor lelépek. Ehhez képest hajnali 3-kor egy csomó tapas meg némi torta után, közepesen részegen ugráltam egy ágy tetején (utólag is sorry, a leamortizált egyebek miatt is), aztán 5-kor erkély, pezsgő és pirkadat-bámulás, 8-kor pedig ribizli reggelire valahol a VII. kerületben.

Úgyhogy amikor fél óra késéssel, zéró alvás után megjelentem a balatoni strart-találkahelyen, kifejezetten büszke voltam, hogy már alig támolygok és efeletti örömömet a többiekkel is megosztottam. (Nem viszonozták.)

A nap további részéről kissé ködösek az emlékek, nyugis kómában feküdtem a parton, rémlik még egy hekk, lájtkólák, gyerekek és palancsinták szereplése, és most újra otthon, végre, aludni kéne, de nagyon. Úgyhogy mindjárt indulok phnb házibulijára, mert azt vétek lenne kihagyni.