Állok a Kaiser's-ben, kacsamell persze nincs, azért a Lehelre kell menni (ennyire egzotikus állat a kacsa?! mert csiga az pölö volt), és nézem, amint egy idősödő ürge odabaktat az eladóhoz és odamutat neki egy cetlit. Hogy fel van neki írva, mit kell venni, de nem tudja elolvasni, olvassa már fel neki a nő. Nem, a szeme láthatóan oké volt - egyszerűen nem tudott olvasni. És úgy is nézett ki, az arca, a gesztusai, mintha a Puszták népéből ugrott volna ki, megvenni a sót és a cukrot, beszarás baszics, egy darabka középkor, a XXI. században.

És ha még a dzsungelben küzdene a tigrissel, jó, belefér, de egy városban, ahol mindent feliratok tudatnak, számlák, csekkek, munka, bank - ki van zárva, hogy ilyen létezzen. És mégis.