A munka utáni bevásárlást követően (kezemben egy csillárral) még berogytam egy két sörre a Váci út egyik teraszára. Érdemes volt, sose gondoltam volna, hogy látni fogom a gyémántkemény Abszinthot , amint párás, esdeklő kölyökspániel-tekintettel kérleli Zareket , hogy ugyan már, adjon neki egy harmadik szál cigit is az estére, naaaa, lécci-lécci-lécci. (Nem kapott, mert Zarek is gyémántkemény, ezért is lett rábízva a doboz meg az adagolás.)
Azt hiszem, ha egyszer függő nikotinistává (koffeinistává, alkesszé stb.) sikerül fel/leküzdeni magamat, meg se fogok próbálni leszokni. A függőség arra való, hogy élvezzük. (És aztán gyorsan belehaljunk.)
