Vannak jó dolgok az életben, erre a legjobb példák a kaviáros- és lazacos szendvicsek, amiket a céges repirendezvényeken szolgálnak fel, lehet találgatni, mit uzsonnáztam. A gond csak az volt, hogy az eseményre a vidéki pusztában került sor, konkrétan a XVIII. kerületben, amerre a madár se jár, csak tehéncsordák meg a partiszörvisz, szendvicsekkel. És még ez se lett volna baj, időnként nem árt a környezetváltozás, a kalandtúra, de visszafelé az út másfél óráig tartott, akkora dugó volt, ennyi idő alatt Gagarin a Földet kerülte meg, szóval mégse jó elhagyni a várost, mert lehet, hogy sose jutsz vissza, és vidéken kell meghalnod egy pásztorkunyhóban, a pislákoló petróleumlámpa fényénél, miközben kint bőgnek a tehenek.