Ahhoz képest, hogy milyen fasza terveim voltak hazamenetel és alvás tekintetében, végül a Gödörben kötöttem ki, hála Dali szíves invitálásának. Ott aztán magamévá tettem hat nagyfröccsöt, amitől 18 éves koromban sikítva hánytam volna a teherautóra simán befeküdtem volna a kukák közé, de most semmi extra, leszámítva némi nosztalgiázást a Jamie és a csodalámpát illetően, ami gyermekkorom legdurvább pszichedelikus rajzfilmje volt, biztos ezért kaptam rá én is a tudatmódosítókra.
Itthon meg a kajáért üvöltő macska várt, és a kérdés, hogy a muter mi a faszért nem szállította még el innen, ha már hazajött?! Rossz sejtelmeim vannak, nagyon.
