Reggel a kaputelefon ébresztett, anyám átdobta a macskát az összes kapcsolódó stuffal, ugyanis elhúz egy hétre az unokatesókhoz Izraelbe. A háziállat bekúszott a Beddinge alatti ágyneműtartóba (ez a bútor valahogy mindig, mindenkinél központi szerepet játszik) és megpróbált úgy tenni, mintha nem is létezne, remélem, az almot azért meg fogja találni. Elfilóztam, mennyi az esélye, hogy ezen időszak alatt nem hány oda a kedvenc szőnyegemre, és arra jutottam, hogy zéró. A többin még nem gondoltam bele. Nem mertem.