Valahogy eltűnt az elmúlt hónap, a hetekből napok, majd órák lettek, szinte észrevétlenül.
Estére már semmilyen fájdalomcsillapító nem használt ami otthon volt, a nagyanyámból sűrű, fekete vér folyt, jajgatott és rángatózott. Az ügyeletes orvos se tudott már mit adni, morfiumot pedig csak kórházban kaphatott, úgyhogy végül bevitettük. Az orvos nem fogadta el a pénzt, azt mondta, nem tud segíteni. De megtesznek mindent, hogy a fájdalmakat csillapítsák.
Hazajöttünk és várunk. Megpróbálok aludni.