Pedig tudom, hogy nem bírom a töményet, de Jófiú és Nyehljudov addig győzködött, míg be nem adtam a derekamat. ("- Jägert? - Háááát... oké!" És ez ismétlődött még párszor.) Nagyokat hallgattunk, amit csak a helyiségben tartózkodó hölgyeket illető kommentárok és szakvélemények törtek meg időnként. ("- Lóg a segge. - Nemis.")

Aztán hazaballagtam, ügyesen kicselezve az összes Demszky-huszárt, és boldogan üdvözöltem Tyttöt, aki kevésbé boldogan viszonozta azt, és tett pár megjegyzést a szagommal kapcsolatban, valamint még ma reggel is fejcsóválva és egy "Rossz kutya!" kíséretében búcsúzott. Egész jól megúsztam amúgy.