Az első konfliktus akkor jelentkezett, mikor kettétörte(!) a spagettit, és úgy dobta bele a zubogó vízbe, a második az al dente jelentése körül robbant ki. (Carbonara amúgy, magyar módra, 30 dkg baconnel, 3 dl tejszín, parmezán, ilyesmi, diéta a javából.) Aztán definíciókon polemizáltunk, úgymint járás és megcsalás, valamint hogy kapcsolaton kívül is értelmezhető-e a megcsalás fogalma. Ezt valahogy mindig elbukom, pedig képes vagyok a hűségre, esküszöm, legalábbis a genetikai deformitást eddig nem sikerült kimutatni.

Néha úgy érzem, egy olyan szappanopera főhőse vagyok, aminek Woody Allen írja a forgatókönyvét. Betépve.