Fejfájásra ébredtem, mit mondjak, nem voltam meglepve, és jól idomított marketingpatkányként már mondtam is a szöveget, hogy "Saridon. Nincs idő a fejfájásra.", majd bekaptam egy Quarelynt reggelire, merthogy amúgy oldszkúl vagyok, rendületlenül. Most pedig irány a családi ebéd, aztán meló, aztán ki tudja, majd csak lesz valami, valahol, valahogy.

Mert mindig van. És ez nem feltétlenül jó,