Szentendre, régi, felújított ház spalettás ablakokkal, macskaköves utca, igen, így is lehet élni, tisztes polgári módon. És ölembe vettem a kislányt (pedig én még az unokaöcsémet se, soha), 2 hónapos, nagy hajjal, és csak nézett rám komolyan, úgy, hogy az márt fájt.
Na és most megyek piálni, ja.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
