A családi tanács úgy döntött, hogy az izraeli harmadunokatesómat a haverjával együtt a muternél szállásoljuk el, a mutert pedig nálam. (Ebből is látszik mennyit jelent a szavam a családi tanácsban, kábé mint egy négeré 100 éve Texasban.) Szerencsére Zora pont ezen a hétvégén…

Megy a biznisz, mint vasalható matrica a farmerdzsekihez, ergo stresszen, lájtkólán és vérnyomáscsökkentőn élek (a horoszkópom szerint sz utóbbi kettő között van valami misztikus kapcsolat), panaszkodtam is a huginak egy sort, hogy gyomorfekéllyel kombinált infarktusba fogok…

Mivel családtagjaim java valahol a Balatonnál üti agyon az időt, a szombati ebédről magamnak kellett gondoskodni. A távolság nem gátolta a mutert, hogy továbbra is ellásson életviteli tanácsokkal, legutóbb pölö azt fejtegette hosszan és részletekbe menően, hogy már rég lemondott…