A helyzet fokozódik és nem jó irányba, mondta a Gyárigazgató komoran a karácsonyi üzemi partin, múltunk sötét, a jövő hallgatag, szóval a bulit is szolidra kellett venni, megszorítás mindenütt, a zongorista kellő stílusérzékkel játszotta a Szomorú vasárnapot a háttérben, magyarok vagyunk vagy mi a fasz, Jingle Bell, ugyan már.
Úgyhogy visszafogottan ettük a kaviármártásos fogasfilét, a májjal tűzdelt kacsamellet fügemustárral(?!) és a másik tizenkét fogást, ittuk a pálinkákat és a jóféle borokat és meg kellett állapítsam, hogy érthetetlen és zavarba ejtő módon még mindig jól élünk. Nem bírok pesszimista lenni baszics, biztos bennem van a hiba.