A muternél a kapualjban összefutottam a szintén ebédre igyekvő hugival és sógorral.
Hugi (köszönés helyett megütögetve a hasamat): - Mi van, dagi?
Sógor (kopipésztelve): - Mi ván dági?
Dream (felháborodva): - «Te mondod nem, hogy dagi?!»
Sögor (tárgyilagosan): - «Nem csak mondom, az vagy. És én is, mindketten azok vagyunk. És az egészről az anyád tehet!»
A muter többek között muffinnal, alma pongyolábannal és csokipohárkákba töltött pundiggal várt.
•••
Ebéd után, a muterrel búcsúzkodunk.
Anyám (érdeklődve): - És a csótányaid hogy vannak?
Dream (kedélyesen): - Köszönöm jól, megvagyunk.
Anyám (büszkén): - Nálunk a házban álítólag poloskát találtak!
Dream (elismerően): - Az se rossz!