Na, megvolt az első családi ebéd a hugiéknál, mármint az új kecóban. A balhé akkor tört ki, amikor a sógor egy félreértés miatt ahelyett, hogy tojást ütött volna a kedvenc csípős lecsómra az egészet a kukába hajította, mire a hugi hosszasan, 120 decibellel részletezte héberül, mit gondol a férje szellemi képességeiről, aki persze próbált védekezni. Aztán inkább bemenekült és odasúgta, hogy a hugom szétcincálja az idegeit, nagy ügy, mondtam, velem már 38 éve csinálja.

A balhé második felvonása akkor jött, mikor a hugi 10 perccel később rajtakapta a sógort, amint a lecsót kotorja kifele a szemetesből, hogy nincs annak semmi baja, jó lesz az még nekem, mire a hugi ismét üvölteni kezdett, hogy nem, az még nekem se lesz jó, hiába bizonygatta a sógor, hogy a szemetes szinte steril volt, csak pár csokipapír és egy adag pisztáciahéj partizott odabent a lecsóval. (Ha az embenek családja van, nincs szüksége ellenségekre.)

És akkor ezek után próbálja bárki leszemétkajázni nekem a bigmeket baszics.