A kocsmából már éjfél után leléptem, hátrahagyva Milenát, Jacket és a söröket, kimaradva egy kellemesen ajlas lerészegedésből, de így is Zarek telefonja ébresztett 11-kor, hogy helló, itt vagyok. (Dali hajnali telefonos ébresztésén most lépjünk túl.) Azt is Zarektől kellett…

Telefonbeszélgetés.Dream (mellékesen): - ... és megtaláltam a fél pár gyöngy fülbevalódat.. (rövid szünet után): - Nekem nincs gyöngy fülbevalóm...Dream (mély levegő): - Hööö... ez most ugye egyike azoknak a kínos beszélgetéseknek, ugye? 

Az előző posztra mailben érkezett komment:Kivéve én. Én nem szívatlak. Mert leszarom.Ez fontos. 

Hétfőn pont 10 munkatelefonom volt reggel 10-ig, ami igazán annak fényében értékelendő, hogy a kötés levétele miatt aznap szabadságon voltam. Aztán teljesen odavert a meló, mint malévos pilóta a gép farkát a betonnak, a heti magánéletem egy tollseprű beszerzésére és egy ultis…