És egy kis munkahelyi bazmegolás, ami már rég kikívánkozott belőlem: mivel NE próbálkozz, ha új lakás vásárlása során alkudni akarsz.
1. Én készpénzes vevő vagyok, nem hiteles
Szarok rá, hogy honnan van a pénzed, a te magánügyed, hogy nyerted, megdolgoztál érte, a szüleid adták, avagy bankhitelt vettél fel - a pénz az pénz, ezért ne számíts semmi extra kedvezményre. (Ja, a hitelre várni kell pár hetet, na bumm.)
2. Saját magamnak lesz, nem befektetésnek
Szarok rá, ki, mire és hogyan használja, ha megvette, valahol a vágóhíd és a radioaktív hulladéklerakó üzemeltetése az a szint, ami már birizgálja az ingerküszöbömet, mert megnehezíti a szomszéd lakás eladását, de csak mert be akarsz költözni majd a lakásodba (ne mááá'! tényleg?!), nem igazán kapsz speckó árat.
3. Vennék mellé egy tárolót/beállót is
Ahogy a legtöbb ember. De most komolyan, a boltban felteszed a kérdést, hogy ha a kenyér és a tej mellé veszel még 10 deka parizert is, akkor mennyi az engedmény?
4. Hátrányos helyzetű vagyok
Kár végigmondanod sanyarú életed történetedet, azért, mert állami gondozott voltál, kifosztottak a válóper során, rokkant vagy és impontes, nem kapsz olcsóbban hamburgert sem a Mekiben, ahogy lakást sem. Ne keverd össze az önkormányzat szociális osztályát egy céggel, a kőszívű kapitalistákat nem fogod meghatni.
5. Szar az egész, hibás áru, add olcsóbban
Fölösleges mindent végigfikázni és mindenbe belekötni, az eladó pontosan tudja, milyen a kecó. Mire számítasz, hogy az értékesítő összeomlik, sírva fakad és bólogat, hogy igen, igazad van, minden szar, sajnáljuk, hálásak lennénk, ha féláron eolvinnéd? Az ilyen kuncsaftot mindenki utálja és örömmel irányítja a konkurenciához és még azt se kapja meg, amit más igen.
6. Én komoly vevő vagyok
A lúzerek jelmondata, az álmodozóké, akiknek nincs a zsebében a pénz és nem is lessz (vagy nem annyi, mint kellene). Nem hogy komolyabban nem vesznek ilyen nyitás után, hanem a rutinos értékesítő már le is írt. Most komolyan, mintha valaki az első randin a saját heteroszexualitásának és potensségének a bizonygatásával kezdené a beszélgetést - te mit gondolnál róla?
7. Mondok egy pofátlan árat
Ha 10 milkád van és a kinézett lakás ára 15 milka, felesleges bemondanod 5-öt, hogy majd középen találkoztok. Nem fogtok. Az értékesítő ilyenkor két dologra tud gondolni: 1. ez a pofátlan geci sík hülyének néz, 2. ez a szerencsétlen hülye nem tudja, miről beszél. A lényeg, hogy a várt alku helyett egy udvarias mosollyal elhajtanak a náthásba és csak azután kezdenek hangosan röhögni, ha már hallótávon kívül vagy.
8. Én vagyok a vevő, a király, az isten
Ja. Kedvesek és udvariasak is leszünk, de nem bólintunk rá mindenre, amit mondasz, főleg nem az árra. És ha emiatt kivágod a hisztit és nyelvet követelsz a seggedbe, azt veszed észre, hogy a korábbi lelkesedésünk is megszűnt, idegbeteg, nagypofájú hólyagokat ugyanis senki sem akar az ügyfélkörében tudni, tegye pokollá inkább a konkurencia embereinek az életét.
És akkor mit lehet? Egyszerű: képzeld magad a másik oldalra, árulod a lakásodat egy áron - ki az, akivel te leülnél az árról beszélgetni, meddig mennél el, mit tolerálnál és mit nem. Nem is olyan bonyolult, ugye?