A délutánt a kispolgári örömöknek szenteltük, strand, csobbanás, fröccsök, sült keszeg/hekk/lángos, fagylalt, szóval a Soundra csak estefelé estünk be. Itt további fröccsök következtek meg egy málnás sör szívószállal, én kérek elnézést, ja meg pálinka, aztán egy fűszagban úszó Portishead-koncert, ami nagyon odabaszott, nem mellesleg. Aztán újabb fröccsök, aminek következtében jóval éjfél után az elektro-nosztalgia diszkósátorban szeleteltünk, ami olyan, mint a többi nosztalgia-diszkó, csak itt Hungária helyett korai Gorillaz megy az ősi '90-es évekből, J. konkrétan egy asztal tetején adott elő a műértő közönség nagy örömére. Aztán még később meztelenül gyalogoltunk befele a Balatonba, kivéve Milenát, aki jó viktoriánus módon magán hagyta a bugyit és elítélő megjezéseket tett a szőrös seggemre.
A következő konkrét emlékem, hogy kanyarodunk fel a Margit-hídra, nyugodt és kisimult vagyok, mint a sünök a 6-os úton, át is állítom a hangulatjelzőt.
