Hétvégén meg babazsúron voltam, egy hónapon belül már a másodikon, ugyanaz a felállás, vasárnap délután, sok kaja, kevés pia, gyerekek (kint is, hasban is). Tulajdonképpen kezdek aklimatizálódni, mondjuk fordítva még nem műxik tökéletesen a dolog, legalábbis amint Zora hasára tettem a kezemet, odabent hirtelen néma csönd lett. (Na jó, phnb - jobban mondva phn bá' - is ugyanígy járt a hassal.)
Mintha mindenki belevetette volna magát körülöttem a szaporodásba, ehhh, ez valamiféle jel, fátum vagy miafasz - ideje végre megcsinálni azt a kocsmát, zajosat, füstöset, piagőzöset, ahol biztonságban élhetem tovább az egyetemista éveket.