A Gyárból hamar leléptem, ugyanis 1-re már Szentendrén kellett lennem, hogy egy kiló rizst boríthassak montag fejére, nagyon hatékony voltam, még a cipőjéből is azt szedegette. Aztán este csak eljutottam a Pikk-Pakk születésnapi bulijára is, ami egészen jól sikerült azzal együtt is, hogy viharban és jórészt szabadtéren zajlott. Még torta is volt, nagy, finom csokitorta, amiből egy szeletet én is kaptam.

Konkrétan bele az arcomba, aztán Dali lassú, szeretetteljes mozdulatokkal elkezdte vele bekenni a fejemet és a hátamat. Teljesen logikus reakcióként ráöntöttem a sörömet, majd hozzávágtam a poharamat, amit ő hasonló módon viszonzott, nem akarom részletezni, hogy néztem ki. Hogy az új velúrbőr cipőm mikor került vastag tortaréteg alá, arra már nem emlékszem.