Álltam a mérlegen, a doki meg rosszaló arccal csóválta a fejét, hogy egy dekát se fogytam. Egyetértően bólogattam, de próbáltam mindezt derüs tekintettel, a jövőbe vetett optimista hittel tenni. Kurvára nem hatotta meg. Mondott valamit "gyümölcsvacsorákról"(???!) meg salátáról, aztán közölte, hogy na jó, akkor csatlakozzak a diétás oktatáshoz, amit nem kellően érett fiatal pacienseknek rendeznek, fél napban. Öööö. Mi van-mi van-mi van?

Próbáltam tiltakozni, hogy én igenis birtokában vagyok a Tudásnak, csak hát a főzés meg izé, de lesöpört, mint vulkán a repülőgépeket az égről, hogy akkor majd értesít az időpontról, addig meg csak fogyókúrázzak bátran.

Utálom a pedagógiai célzatú kibaszásokat. Legalábbis ha én kerülök a leszopott fasz rosszabbik végére. Baszics.