Úgy döntöttem, hogy itt a nyár, szóval épp nekiálltam lecsót főzni (csípős kolbásszal és tojással), mikor a muter hívott feldúltan, hogy nekiállt egyeztetni a hugival a széder esti menüről, és ekkor kiderült, hogy a hugi meg van róla győződve, hogy majd csak 10 nap múlva lesz pészah, pedig ugye most hétfőn. Azt, hogy vagy 15 embert hívott meg vacsorára, most talán hagyjuk is, pedig az is vicces lett volna, de baszics, a hugi a Rabbiképzőben végzett mint vallásoktató, szóval ez olyan, mintha a plébános csodálkozna el dec 22-én, hogy jé, holnapután karácsony? azt hittem, majd csak két hét múlva lesz...

Aztán még konzultáltunk egy sort a csirkeszárnyakról (én a mézes-mustáros kivitelt pártoltam) és a marcipános bonbonok étcsokival bevonásáról (az ideális máz összetétele, illetve szilikonecset kontra mártogatás), a muter szerint számomra legyen kínos, hogy velem tudja ezeket a legjobban megbeszélni.