Oké, feledékeny vagyok, de azért ez tényleg hiba volt.
Miután vacsorára bezabáltam a házi csokis kekszgolyókat, kábé egy óra múlva (pont az előző posztot írtam) hirtelen lelassult az idő, velem együtt. Mintha durván be lennék tépve, csodálkoztam a betűket keresve a klaviatúrán, aztán beugrott. Óbazmeg, pedig kifejezetten mondta, hogy a sütibe belekerült 6-7 gram spéci fűszer is, hogy lehet ezt elfelejteni, mennyit is ettem?! Aztán megkíséreltem eljutni az ágyig. Nem volt egyszerű.
Reggel még mindig gondjaim voltak a tagolt beszéddel, amikor megpróbáltam szóba elegyedni a zuhanyrózsával.
