Textnél pedig nem csak elindulásunk irodalmi igényességű beszámolóját olvashatjátok el, hanem találhattok egy hangfelvételt is, ahol Text villamoshívó dalt énekel, Zarek és Szendrey Júlia kacagnak, én meg pikírt vagyok. Hallgasd Dream hangját a neten!

Kevéssé ünnepélyes keretek között szűk körben elbúcsúztattuk Kohn barátunkat, aki családostul átköltüzik Ausztráliába wombatokat baszni vagy valami hasonló. A búcsú a hagyományok szerint zajlott, sajtot ettünk, bort ittunk, régi csajokról dumáltunk, majd Kohn a második…

Tulajdonképpen egész jól megúsztam a dolgot, egy Hard Rock Café-s pólóval, egy övvel és egy pár cipővel lettem gazdagabb, utóbbit Zarek szerint hiba lett volna otthagyni, én meg ugye egyszerűen nem tudok hibázni. (Kivéve a helyes óvszerhasználat terén.) Az ajándék nyakkendő meg…

Az, hogy a két kiválasztott kiállítás, amit megnéztünk, a Karikatúra- és az Evolúció Múzeum volt, önmagában is elárul valamit a résztvevőkről. Utóbbi helyen Text beleszeretett a kacsacsőrű emlősbe és volt csontváz békauszonnyal.

Miután becuccoltunk a gépbe megkaptuk a szokásos oktatást vészhelyzet esetére (ha gáz van, hagyd el a gépet, de rögvest), majd közölték, hogy azonnal indulunk és lekapcsolták a lámpát.Fél órával később még mindig a flaszteren álltunk, illetve ültünk a sötétben, mikor…