Kevéssé ünnepélyes keretek között szűk körben elbúcsúztattuk Kohn barátunkat, aki családostul átköltüzik Ausztráliába wombatokat baszni vagy valami hasonló. A búcsú a hagyományok szerint zajlott, sajtot ettünk, bort ittunk, régi csajokról dumáltunk, majd Kohn a második pohár szaké után elfeküdt a szőnyegen, harsányan bizonygatva, hogy ő 30%-kal többet ivott, párás szemekkel büszkélkedett, hogy fog kapni új céges Blackberry-t, amihez van szopóhardver is, majd mielőtt eltántorgott volna, még fizetett 100 forintot, hogy mindezt beposztoljam. (Lábadpzó nejétől ezúton is elnézést kérnék.)

Azt mondta, hogy reméli, még életben leszek, mire visszatérnek, és akkor még én vagyok a pesszimista baszics.