Miután egy önfeledt mozdulattal véletlenül. ámde sikeresen töröétem az összes subscriptiont a Google Readerből, kissé elkapott az agyi ideg, aki érti, miről beszélek, az tisztában van az érzéseimmel, a többiek meg úgyse számítanak.

Úgyhogy hagytam az egészet a picsába és átcsoportosítottam magam az erkélyre egy kis analóg giccsromantikára: nekidőltem a korlátnak és rágyújtottam egy szivarra, bámultam előbb a naplementét, aztán a Holdat meg a Margit-híd fényeit. Közben elkortyolgattam két pohár késői szüretelésű hárslevelűt, ami olyan selymesen finom volt, mint egy főiskolás lány frissen borotvált nagyajkai, és azon tűnődtem, mi a francért stresszelem magam hülyeségekkel.

Végül írtam pár sms-t, aztán elégedetten az élettel felteregettem az alsógatyáimat.