Na, a sok punnyadás után egy kis közélet: a XI. kerület (polgári Buda ofkorz) egy részéből kitiltják a hajléktalanokat. Azt most hagyjuk, ki és mi alapján dönti el, ki az elküldendő személy (lakcímkártya hiánya? nejlonzacskó? kinézet? szag?), meg hogy mennyiben jogszerű ez az egész, rinyálni se akarok álszent-üzemmódban, hisz nincs az az ember, aki örülne, ha a buszon mellézuhan az ülésre egy tag, akinek olyan a szaga, mint a háromnapos, megmikrózott hányásnak, ahogy azért se rajongunk, ha alvó embereken kell átlépdelnünk a kapualjban, és a parkokban se szeretjük az összetákolt sátrakat. Legyünk őszinték: a hajléktalamokat mindenki a lehető legmesszebb akarja tudni magától.
Szóval oké, tilcsuki, mindet és mindenhonnan - csak az a baj, hogy a hajléktalanoknak van egy olyan nem meglepő tulajdonságuk, hogy van nekik fizikai kiterjedésük, foglalják a Teret meg az Időt, szóval valahol lenniük kell. Én meg elvből rühellem azokat, akik a probléma-megoldásban csak odáig jutnak, hogy valami hogy ne legyen, ez a hat évesek és a hisztis barátnők agyi szintje, úgyhogy tessék nekem megoldási javaslatot is villantani, kíváncsian várom a humánus, de hatékony ötleteket.
Vagy lehet szavazni, ott balra, hajrá.