Csak mert egy hete nem nyafogok az egészségem miatt, az nem azt jelenti, hogy meggyógyultam, hanem hogy egyrészt férfias jellememhez méltatlan a panaszkodás, másrészt meg magam is unom már a témát. Mert igen, még mindig köhögök, bár egyre ritkábban, viszont egy hete taknyos is vagyok, de dulván, a koponyám nagyobb részét állandó jelleggel kitölti a turha, az a sűrű, magas viszkozitású fajta. Olyan érzés, mint mikor egy különösen elfajult swinger-partin az ember azon kapja magát, hogy váratlanul egy tubus síkosítóval nyomják tele az orrüregét le egészeb a garatig, és akkor még ott a hirtelen gondolat is, hogy ez most akkor ugye csak tévedés és nem egy extra bizarr terv megvalósításának első fázisa...

Amúgy köszönöm, jól vagyok.