Reggel érzékeny, könnyes és hosszadalmas búcsút vettünk egymstól, a kecó és én, ma este már más seggétől langyosodik a wc-deszka. Összepakoltam, becsomagoltam, elrakodtam, kipucoltam, levittem, áthúztam, meglocsoltam, lecsekkoltam, bezártam, távoztam, és persze már az utcán elkezdtem a filózást, hogy mit is felejthettem el.

A fényképezőgép a fiókban már az első sarkon eszembe jutott, bott egye meg a fene, na mindegy. További két sarok után villant be a síkosító az éjjeliszekrényen, óbazmeg, és még csak nem is én használtam utoljára, nem mintha számítana optikailag. Itt inkább abbahagytam az agytornát, gondoljunk valami kellemesebbre, csobogó kis patak, pillangók a réten, szex a liftben, mittudomén.