Mostanság több lelkiéletet élek, mint egy emos kamaszlány, mindezt úgy, hogy a tesztek szerint össz-vissz 18 az EQ-m, ami valahol egy ügyvéd és Adolf Eichmané között lehet.
Tegnap ebédnél például Zareknek vinnyogtam az ízetlen csirkesaláta miatt, este meg perditának egyéb magánszocproblémákról, szerencse, hogy csupa udvarias és türelmes lánnyal vagyok körülvéve. Reggel pedig a macskát vigasztalhattam, merthogy a muter lelépett Ausztriába a hugiékkal pár napra, az állatot meg jól itthon hagyták, hadd látogassam naponta kétszer, mintha nem lenne jobb dolgom, ehhh.
