Délután pedig beütött a valódi tragédia: meghalt az iPhone. Illetve a pc tud vele kommunikálni kábelen, de én nem, se kép, se hang, se rezet. Persze átraktam a sim-et a régi LG-be, szóval tudok telefonálni meg sms-ezni, de ennyi, olyan érzés, mintha bedöglene a számítógéped és levennéd a szekrény tetejéről a régi AT286-ot 1992-ből, 20 MHz-es proci, 10 MB vinyó, 128 KB RAM. Billenőkapcsoló felnyom, felhördül a vas, életre kel a monokróm 12"-os monitor, narancssárga betűk a fekete háttér előtt, ahogy bebútol a DOS, belököd a nagy flopit a meghajtóba, bepötyögöd, hogy a:, aztán dir, majd cd, és már indul is a program, a végén pedig felsír a mátrixnyomtató. Internet meg csak William Gibsonnál létezik,

 Nyomorult egy érzés, na.