Jack otthonosan belépett a konyhába, odament a pulthoz, szelt egy darabot a fahéjillatú cuccból, majd lazán leküldte. Némi rágcsálás után megkérdezte, mi is ez pontosan. Felvilágosítottam, hogy a fahéjas-narancsos szappanomat eszi, amiből épp egy újabb darabot készültem leválasztani, nem étkezési célzattal. Aztán még polémiáztunk egy keveset, én a szemére vetettem, hogy jellemző, pont a legdrágább szappanomba zabál bele, mire Jack fennsőbségesen, enyhén habzó szájjal közölte, hogy ő nem eszik akármit, az Amohoz például hozzá se nyúlna. Aztán békésen kitámolyogtunk a konyhából, mert persze részegek voltunk, naná.