Fél 11-kor értem haza a melóból, hisztisebben és idegbetegebben, mint egy menstruáló nő. Két felismeréssel mindenesetre gazdagodtam a mai lakógyűlésen.
1. Az emberi faj teljesen éretlen a demokráciára, vezért nekik, korbácsot meg kennyeret oszt annyi.
2. Tényleg simán tudnék embert ölni. Mosolyogva. Fütyörészve. Kedvtelésből.

Unokaöcskös 1.0 óvodája meg holnap jótékonysági sütivásárt rendez, minden anyukának be kell vinnie valami saját készítésű sütit. Na és most akkor lehet tippelni, mit csinálok aktuálisan én, így hajnali egykor, igen, nyert, még negyed óra és már szedhetem is ki a sütőből a püspökkenyeret.