Megállapítottam, hogy itt a nyár és kár volna ilyen szép időben a lakásban rohadni. Úgyhogy engedve a természet hívogató szavának dzsungelszerkót rántottam magamra (sort és papucs fekete helyett fehér zoknival) és kimentem az erkélyre. Ott aztán kiéltem agronómus-ösztöneimet a virágládákban, majd tíz perc múlva rájöttem, hogy a paraszti életet mégsem nekem találták ki és inkább a Forma-1-et választottam.
Kellene nekem egy kertész.
