Reggelre már korrektül torokfájtam és annyira berekedtem, hogy a kolleginák hazaküldtek a Gyárból, mit sem törődve a tiltakozásommal. Mondjuk igazuk volt, itthon egyből összeestem és elaludtam, a kaputelefon ébresztett 8-kor. A hugi volt az.

Na most a hugi viszonylag ritkán néz be hozzám csak úgy, az elmúlt évtizedből nem tudnék konkrét példát hozni, meg is lepődtem, hogy mi van már. Berobogott, közölte, hogy éhes, és mire észbe kaptam, már meg is ette a vacsorára szánt Norbi Update kajámat, mert hogy az pont beleillik a fogyókúrájába. (Hogy miért küldött utána egy zacskó chipset meg mémi csokoládét, azt ne firtassuk.) Aztán kiderült, hogy relaxálni meg Playboyt olvasni jött, valamint kifejtette, ha az általa megkeresett nem kevés pénzt a család boldogulása helyett plasztikai sebészre költötte volna, most ő pózolhatna a Playboyban, végül egy "remélem, mire hazaérek, már az összes gyerek alszik!" felkiáltással távozott.

Már látom, hogy egyedül fogok megdöglenni. És boldogan.