Valamit be kell vallanom. Az a helyzet, hogy az itteni nyafogásaim ellenére én alapvetően boldog ember vagyok.
Van belevaló családom, változatos és elég jól fizetett melóm, kényelmes lakásom. A munkaidőn túl nem köt semmi, a saját élvezeteimnek élhetek, kocsmázok a haverokkal, moziban ücsörgök, olvasok, főzök és zabálok, na és persze ott vannak a csajok is, naná. Akkor fekszem, annyit iszom, azt nézek-olvasok, úgy élek, ahogyan akarok. Igen, mindenestül imádom ezt a szabad, zűrös, változatosan egyhangú, léha életet. Általában.
Persze nálam is vannak hullámvölgyek - mint most is. De majd elmúlik, tudom.
