Mikor három és fél éve feltámadt bennem a költözhetnék, az egyik hivatkozási alapom a könyvek voltak, amik szép lassan elborították az előző kecót úgy, hogy a végén már a konyhaszekrényekben is könyvek voltak. Ilyet többet soha, mondám, és az új lakásban tudományos módszerekkel álltam neki a polcok megtervezésének, figyelemmel a már meglévő mennyiségre és a várható szaporodási rátára. Az eredmény 48 méternyi szép, sötét tölgyfa könyvespolc lett, ez belátható ideig elég lesz, gondoltam elégedetten.
Per pillanat úgy 190 cm szabad polc van, az konkrétan lófasz és esti fény, másfél év és vége, kezdhetem tervezni a konyha befolcozását. Alternatíva még a könyvégetési projekt beröffentése, de az olyan izé, az önmegtartóztatás vásárlásilag, de hát ez másban se ment soha, valamint egy még nagyobb lakás beszerzése, ahol egy 20-25 m2-es szoba csak a könyveknek lenne fenntartva, de erre meg perpill nincs pénzem.
Valamit mindig elkefélek.
