A kínai filmmûvészet közel áll hozzám, mint tanyasi csirkéhez a KFC. Most néztük meg a Suhanó Kések Bandáját Szárnyaló Pengék Családját Repülõ Tõrök Klánját. Maradok Sergio Leonénál.

Komolyan mondom, megérne egy tanulmányt, hogy miért éreznek a bloggercsajok az átlagnál jóval nagyobb késztetést, hogy vörösre fessék a hajukat. Igen, mostantól Tyttö is vörös, amúgy jól áll neki. (Mernék mást mondani...)Én meg elindultam a Gyárba, de csak egy Libriig…

Egy tepsi héjában sült krumpli, fokhagymás fűszervajjal, baconnel és füstölt mozarellával a tetején, plusz egy vájdling gyümölcsrizs, és mindezt négyen kanalaztuk be, nem lesz ennek jó vége.Napok óta nem merek ráállni a mérlegre.

Anyám és Tyttö megegyezett, hogy én mekkora egy undorító állat vagyok már, akinek az elviseléséhez hatalmas erőfeszítés szükségeltetik, és megszavazták, hogy számomra ezentúl minden nő tabu, különös tekintettel Tyttö barátnőire és rokonaira. Hát baszics. Majd testmozgás…

A tavasz hangjai ébresztettek, nem, nem madárcsicser, hanem légyzümmögés. Úgy döntöttem, hogy megölöm az állatot (vadász-ösztön!), de aztán inkább visszaaludtam, amíg Tyttö kikergette a dögöt a lakásból.Ma mindenféle csúnya program várható, erkély-lomtalanítás…

Vacsora után, békés kérõdzés közepette.Tyttö (ártatlan tekintettel): - Nem akarsz nekem pár Zippo-trükköt bemutatni?Dream (értetlenül): - Most?! Minek?Tyttö: - Hát akkor rágyújtanék...Dream (felháborodottan): - Cigire?! De akkor büdös lesz a szád!Tyttö: - Na és?! Akkor…

Vannak végeláthatatlannak tűnő dolgok, és most nem a farkamról beszélek, hanem a munkaidőről, megint kinéz egy vasárnapi office-trip, be kéne szerezni egy ágyat meg egy mobil zuhanyt és haza se kellene menni. Nyűgös és fáradt vagyok, meg éhes is, továbbá másnapos, valamint…

Pedig tudom, hogy nem bírom a töményet, de Jófiú és Nyehljudov addig győzködött, míg be nem adtam a derekamat. ("- Jägert? - Háááát... oké!" És ez ismétlődött még párszor.) Nagyokat hallgattunk, amit csak a helyiségben tartózkodó hölgyeket illető kommentárok…

Az elképzeléseimben egy Gyár-anyámék-Tandem-kecó útvonal szerepelt, ehhez képest egy Gyár-kecó-Tandem-kecó néz ki, ugyanis Tyttö otthon felejtette a kulcsát, viszont szarrá ázott, szóval vagy hagyom megfagyni a lépcsőházban, vagy hazamegyek, némi töprengés után az utóbbi…

Tegnap végül egy cserép zöldséggel állítottam haza, mert kispárnában csak a Jingle Bell-t előadó példányok voltak, azt meg elég nehéz lett volna kommunikálni. Rögtön nekem is lett szegezve a kérdés, hogy "Ugye megcsaltál?! A pasik csak akkor vesznek virágot...", de…