Élek, megvagyok, csak az aggódók kedvéért. És most hosszan mesélhetnék a melófrontról, de inkább hagyjuk. Legyen elég annyi, hogy már a fanszőrzetem is őszül, nem csak óvodában, de sztriptízbárban is hitelesen alakíthatnám a Mikulást.
Amúgy meg ráérő időmben (ez a piszoár előtt eltöltött fél perceket jelenti aktuálisan) a magánéletemen filózom, hogy miért meg hogyan. De nem sokra jutok. (Leszámítva a piszoár rendeltetésszerű használatát.)
Ezek vannak most.
