Este fél 8-kor legyűrtem az álmosságot (ez lassn életformámmá válik) és elindultam az Ibolyába, a Felszaba Ferenciek terére, ahol gimnazistaként és egyetimistaként annyi időt töltöttem a csikkekkel kiégetett műcsipke terítős asztalok mellett, könyvvel a kezemben, cigiízű kakaóscsigát majszolva.
Na ezt a mai estét határozottan kellemesebben töltöttem ott el. Fejlődök, ha lassan is.
