Az egész azzal kezdődött, hogy Titusz bepakolt egy üveg vodkát a csomagtartóba, amit kissé túlbiztosításnak ítéltem, de mint kiderült, csak fogfájás elleni öblögetőnek szánta. Aztán amikor az első pincében a kóstoló mellé kértünk ásványvizet, a néni gyanakodva kérdezte, hogy ugye nem akarjuk beleönteni a borba, ebből leszűrtük, mennyire nézhetünk ki suttyónak. (Nagyon.) Utána korrektül végigittuk három pince kínálatát, de a negyedik már nem ment, sőt, Korának az ezt követő girosz-tál sem, a felénél távozott a Bodrog irányába, ahol összehányta a partot, majd elaludt. (Én eközben megettem a maradék giroszát.) Belenyugodva véges kapacitásunkba hazatértünk és bedőltünk az ágyba, 10 múlt az óra szerint.

Ma önmegtartóztattunk, békén hagytuk például azt a két liter szamorodnit és egy liter aszút is, amit műanyag palackba töltettünk, nehogy piahiányban érjen véget hajnalban a buli. Haha. Elmentünk viszont Nyíregyházára, ami Tirpákia fővárosa, és megnéztük, milyen házakban laktak dicső eleink, konkrétan skanzenoltunk, aztán hazagurultunk. Most meg mosok és az esti programon elmélkedek.