Tegnap amúgy összefutottunk Hugi & Co.-val a svéd bútorplázában, ami azért is jó, mert nekik pölö van autójuk, ami hazáig visz. És ismételten rájöttem, hogy éretlen vagyok én még szülőnek, mert amikor unokaöcskös egy százassal a markában betámadta a fagyigépet, az még vicces volt. Aztán gyakorlatlan júzerként a Hugi-féle helpdeszkhez fordult a hardver használatáért, a Hugi meg közölte, hogy ohne fagyi, erre akkora balhét csapott, mint Uszama bin Ladin, ha malacsültet kap vacsira a Kabul Hiltonban.

Én tuti nem tudnék menedzselni egy ilyen helyzetet (unokaöcsköst, nem bin Ladint), valószínűleg elsomfordálnék, mintha nem is az én gyerekem lenne, szóval minden tiszteletem a gyakorló szülőké, de számomra most a petúnia is épp elég kihívás gondozásilag, gyerek ötlet szintjén sem. Nem mintha volna kitől. Na jó, lehet, hogy egy helyes, 15 éves thai kislányt azért örökbe fogadnék.