Tegnap este váratlanul pszicho-horrorba fordult az életem, pedig a kezdet biztató volt, ugyanis visszaptam a gépemet, mondjuk pőre volt, mint kurva meló közben, de legalább működött. Gondoltam, felnyomok rá egy Windows XP-t, és itt kezdődtek a bajok. Régi cuccot (kb. 50 GB) menteni, ehhez új vinyó, beszakadó csavarok, fel nem ismert hardverek, kiömlött gépolaj, bebaszott fej, földhöz vágott célszerszám, és nem műxik, nem műxik, nem műxik. A végén már nem csak az arcom, de én is rángatóztam, aztán feladtam.1
Tyttö közben sütött csörögét meg diós habcsókot, remekül sikerültek, és bölcsen kerülte a velem való verbálkontaktot.
1 Ezt most a muternál írom, a notebookján, el ne felejtsem törölni az Előzményeket, különben a jövőben még egy problémával leszek gazdagabb...
